A takarmányhigiénia javítása a járványmegelőzés biztonságának növelése érdekében

Szinte nem múlik el nap, hogy ne kapnánk valamiféle friss hírt a sertéságazatot napjainkban leginkább fenyegető, világszerte óriási károkat, és jelentős piaci átrendeződéseket okozó Afrikai Sertéspestis újabb és újabb, területileg közelebbi, vagy távolabbi áttörésével kapcsolatosan.

Ennek a jelenleg világszerte a sertéságazatra a legnagyobb fenyegetést jelentő megbetegedésnek a rendkívül gyors globális terjedése a vitathatatlanul leggyakoribb emberi és járványvédelmi hibák mellett felhívja a figyelmet egyéb, korábban nem igazán figyelt, vagy nem kellő részletességgel monitorozott fertőzési források veszélyeinek potenciális lehetőségérére is. Miközben a konvencionális járványvédelem valamennyi eszközének a legszigorúbb, következetes és kitartó alkalmazása a megalkuvást nem tűrő mindennapi feladatok között is elsőrendű prioritást kell kapnia, tovább kell elemezni a kórokozó egyéb úton való bejutásának kockázatát is. Az utóbbi időben a terjesztés kapcsán szóba került szúnyogok, legyek, madarak vagy egyes rágcsálók által közvetlenül, vagy közvetve tovább vitt kórokozókra lehet egyéb járványügyi példákat is találni, viszont a takarmányok közvetlen járványtani szerepére, - egyes Salmonella fertőzések kivételével,- az elmúlt évekig viszonylag kevés adattal szolgált a szakirodalom. Ennek megfelelően maguk a takarmányok nem is képezték és nem is képezik a klasszikus járványvédelmi    megelőzési programok, a járványvédelmi terv részét.

Az utóbbi idők nagyobb fertőző, járványos megbetegedései azonban jelentős gazdasági kártételük mellett számos új tanulsággal is jártak. Néhány éve a főként az Egyesült Államok területén terjedő Corona vírusok okozta PED megbetegedések gyors, és a korábban megszokottaktól eltérő terjedési sajátosságai, felvetették az egyes takarmányok vagy takarmányalapanyagok fertőzés közvetítésben játszott esetleges közvetlen szerepének a lehetőségét.

Az elmúlt években ennek kapcsán az ezen a területen végzett tudományos vizsgálatok (S.A.Dee és mtsai 2018.) cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államokba fertőzött területekről, elsősorban Kínából importált egyes takarmányok, takarmányalapanyagok és takarmánykiegészítők potenciális vírus közvetítő szerepével kapcsolatban. (1.ábra)

Piros: pozitív
Zöld: Negatív
Kék: Nem vizsgálták
.
A kansas-i Egyetemen Niederwerder és munkatársai ezen túlmenően a téma kapcsán a takarmány és ivóvíz ASP fertőzés közvetítő szerepét tanulmányozták. A megbetegedések esetleges kialakulásával kapcsolatosan, vizsgálataikra alapozva megállapították, hogy míg nedves közegben vagy ivóvízzel jóval kisebb vírusmennyiség is elegendő lehet a szájon át történő fertőzés megeredéséhez, addig a szárazon felvett takarmány esetében viszont az ismételt fertőzött takarmányfelvétel száma vagy az egyszerre nagyobb mennyiség fertőzött anyag fogyasztása(már~1kg) jelentősen növeli a fogyasztott takarmányok estleges fertőzést közvetítő szerepét.(F.C. Niederwerder és mtsai 2019) Nagyüzemi körülmények között tartott sertések esetében mindkét változat megvalósulására könnyedén kialakulhat a takarmány fertőzöttsége esetén a lehetőség.  A megbetegedés kialakulásában tehát a fertőzési mód mellett, a fertőző anyaggal való találkozás gyakorisága és a fertőző anyag mennyisége is szerepet játszik.

Fontos, megjegyezni, hogy az utóbbi éveket jellemző globális takarmány és takarmányalapanyag mozgás jellemző trendjei alapján az Egyesült Államokbeli tapasztalatokat a Föld bármely sertéstartó régiójában érdemes figyelembe venni, és vizsgált lokációnként külön-külön az adott sajátosságok figyelembevételével is elemezni. Még ha bizonyos részletekben lehetnek is, de az alapvető sajátosságokban nem nagyon várhatóak helyi különbségek.

A tudományos vizsgálatok alapján kimondható:

• Egyes takarmányok vagy takarmányalapanyagok, ugyan egymástól eltérő mértékben, de közvetlenül is szerepet játszhatnak egyes nagy gazdasági kárt okozó megbetegedések terjesztésében ( PEDV,PRRS,ASF)
• Késztakarmányok mellett az általánosan használt alapanyagok, mint például a szójadara vagy a kolinklorid is számításba jöhet egyes betegségek akár kontinenseket is átlépő vagy helyi terjesztésében, mivel bennük egyes vírusok túlélése, fertőző képességük megőrzése bizonyított.
• A betakarítási időszakban a frissen aratott szalma, de esetleg a szemestermények szerepe is felmerülhet az adott terület vadpopulációjának érintettsége kapcsán.
• Az egyes kórokozók a hagyományosan alkalmazott takarmányfeldolgozási eljárásoknak is ellenállnak. (ASP vírusa 60 C. 20 percig történő hőhatás szükséges) Granulálás vagy a klasszikus savanyítás ebben az esetben kevés sikerrel kecsegtet.
• A takarmány előállító helyeken a kontamináció lehetőségének ellenőrzésére és a gyártás során való rekontamináció megakadályozására, helyzetelemzés és stratégiai terv kialakítása szükséges.

Az elkövetkező időszak szinte biztosan számos új, vagy újszerű információt hoz majd a vírusok terjedése, illetve a járvány áttörések kialakulása és mindezek hátterének alaposabb megértése kapcsán. Az azonban már az eddig rendelkezésre álló adatokra alapozva is nagy biztonsággal kimondható, hogy a takarmányok és takarmány alapanyagok fertőzést közvetítő szerepének is be kell kerülnie a nagyüzemi állományok fertőzési kockázat elemzési rendszerébe, és reális potenciáljának megfelelő szereppel kell szerepelnie a járványmegelőzési tervben.

Az Egyesült Államokbeli PED járvány rendkívül magas anyagi következményei és egyes nem várt PRRS áttörések kedvezőtlen tapasztalatai, valamint nem utolsó sorban az ASP az amerikai kontinensre való behurcolásának megelőzésre tett törekvések és erőfeszítések kapcsán a takarmányok és takarmány alkotók fertőzés közvetítő szerepének felmérése mellett, fokozott figyelmet kap a takarmányok és takarmányalapanyagok járványügyi biztonságának növelése. Univerzális, minden esetben alkalmazható megoldás kidolgozása, ha nem is várható szélesebb körben hatékony lehetőség, egy-egy kórokozó terjedési lehetőségeinek speciális csökkentését igazoltan biztosító megoldás kifejlesztésére azért jó esély van. Az ASP vírus burkos volta miatt rendkívül ellenálló. Elpusztítására ugyan számos fertőtlenítő szer alkalmas, de ezek hatékony alkalmazása a takarmány gyártás folyamatában kevés eséllyel kecsegtet. 

Nagy jelentőségű ezen a területen a kellő hatékonyság elérése és a biztonság bizonyítható növelése, de ennél is nehezebb elem viszont a felmerülő költségek és a költséghatékonyság elemzése. Egyes járványos megbetegedések megjelenésének a közvetlen gazdasági kártételen messze túlmutató, szinte nemzetgazdasági jelentőségen és közvetett anyagi kára lehet. Ezen belül egy-egy állattartó egység a kötelező eljárással való leürítése és újraindítása már önmagában is hosszabb időre, akár évekre vetheti hátra az esetlegesen befertőződött és a kiírtás sorsára jutó sertéstelep munkáját.

Az Alltech legújabb terméke a Guardicate, különböző szerves savak és speciális növényi kivonatok keverékének szinergista hatására alapozott takarmányhigiéniai megoldásként, bizonyítottan hatékony a takarmányok PEDV, PRRS, ASP vírus közvetítő szerepének szignifikáns csökkentésében. A vírus részek fertőzőképességének szignifikáns csökkentése a vírus fehérjeburkában és az örökítőanyagban bekövetkező károsodásoknak köszönhetően jön létre. Erre a területre, a szokásos takarmánygyártási kondíciók folyamatában is könnyen alkalmazható, költséghatékony megoldás szükséges, amely az alkalmazott technológiai elemeket, a táplálóanyagok hasznosíthatóságát, az állati- vagy a végfelhasználó humán egészséget semmilyen tekintetben sem veszélyezteti és a környezetet sem terheli. Az új megoldás messzemenően megfelel az imént felsorolt sokszínű követelményrendszer valamennyi elemének.
 
A termék:

• Kutatásokkal igazolt hatékonysággal rendelkezik 
• Könnyen, és veszély nélkül alkalmazható(dolgozók, eszközök)
• Az állati és humán egészséget nem veszélyezteti 
• Javítja az egyes termelési paramétereket
• Nem szennyezi a környezetet
• Igazolt, takarmányhigiéniai biztonságot fokozó megoldás
• Premixként rendelkezik a szükséges felhasználási engedélyekkel

Járványhelyzetben valamennyi lehetséges fertőzési kapu egyidejű és nagy hatékonyságú lezárása a feladat. Néha azt érzi az ember egyes áttörések esetén, hogy az adott kórokozó szinte rendkívüli intelligenciával rendelkező lényként keresi meg a bemeneti lehetőséget és okoz óriási közvetlen vagy közvetett kártételt. Utólag azonban mindig kiderül, hogy erről természetesen szó sincs!  A kórokozó csupán a biológia törvényszerűségeit követve, a kellő szakmai tudást, éberséget vagy gyakran a védekezési hibákat kihasználva, sokszor a leggyengébb láncszemként kitárulkozó lehetőségen keresztül kap lehetőséget szaporodására és a rá jellemző megbetegedés kialakítására. Tegyünk meg tehát minden tőlünk telhetőt az állományunk, az ágazat biztonságának növelése érdekében!

Ha érdekesnek találta cikkünket és szeretne értesítést kapni hasonló témákban, iratkozzon fel hírlevelünkre.

További felmerülő kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal.