Skip to main content

Jó levegőt a disznóknak! -Is!

A fenntartható versenyképes iparszerű termelés egyre magasabb elvárt termelési paramétereinek teljesítéséhez számos feltételt kell egyidejűleg, maradéktalanul teljesíteni. Ezek felsorolása szinte minden ezzel foglalkozó elemzésben több, vagy kevesebb részletességgel megtalálható. A jó minőségű levegőt azonban valószínűleg olyannyira alapvetőnek érezzük, hogy talán ez lehet az oka, hogy ez a legtöbb felsorolásból kimarad. Pedig ennek biztosítása a zárt rendszerben, nagy létszámban tartott állatok esetében fokozott kihívást jelent.

Jelen összefoglalóban nem a jó levegő legfontosabb kritériumainak összefoglalását tűztük ki célul, hanem az istállók levegőjét leggyakrabban kedvezőtlenül befolyásoló, és az állatjóléti kritériumoknak való maradéktalan megfelelést is veszélyeztető, az elvárt szintet meghaladó ammónia keletkezésének egy hatékony, természetes kontrolálási lehetőségét kívánjuk bemutatni.

A döntően a takarmány fehérje összetevőiként a szervezetbe kerülő nitrogén tartamú anyagok emésztetlen hányadából és a kiválasztási folyamatokban a vizeletbe jutó karbamidból származó N a hígtrágyába kerülve az ammónia keletkezésének a kiinduló pontja. Ezen gáz irritáló, egészségkárosító és környezetvédelmi kedvezőtlen hatásai miatt is az iparszerű sertéstartás káros, csökkentendő velejárójának tekinthető. Az ammónia terhelés kedvezőtlen hatásának legfontosabb területei:

 

  • Zavarja az állatok pihenését, fokozza a stresszterhelést
  • Károsítja a légzőszerveket, csökkenti a légcsere hatékonyságát
  • Növeli a légzőszervi megbetegedések számát és súlyosságát
  • Rontja a dolgozók munkakörnyezetét
  • Káros üvegház hatású gázként terheli a környezetet
  • Csökken a hígtrágya talajerőutánpótlásra gyakorolt hatása
  • Zavaró terhelést jelenthet a közelben élő lakosság számára
  • A trágyából a légkörbe jutva, csökkenti a trágya „táperejét”

Az ammóniával terhelt levegővel járó nyálkahártya irritáció már kisebb koncentrációban is elegendő az állatok nyugalmának, illetve pihenésük megzavarására. Már 5-6 ppm NH3 koncentráció fokozott nyálkahártya irritációt eredményez.  A nap teljes időszakában terhelt levegőben kialakuló kellemetlen közérzet az agresszivitás fokozódásához és könnyen rendellenes viselkedési megnyilvánulásokhoz vezethet. Ennek kapcsán vált általános gyakorlattá és az állatjóléti támogatások megítélésének egyik feltételévé az állattartó telepek épületeinek ammónia terhelése is. Leginkább a fokozott stresszhatással hozható kapcsolatba az a tény is, hogy a szennyezett környezetben a szaporodásbiológiai mutatók romlásával is számolhatunk.

A légzőszervek működésének kedvezőtlen befolyásolása kezdetben csak fokozott nyálkatermeléssel jár, de már ez is korlátozza az intenzív termelést megalapozó intermedier folyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigén felvételét. A termelési mutatók romlása már kisebb koncentráció folyamatos jelenléte esetén is jelentős veszteségek forrása lehet. >10 ppm esetén már csökken a napi testtömeggyarapodás és romlik az 1 kg hús előállításához szükséges takarmány mennyisége. Ez már önmagában is jelentős veszteségek kiinduló forrása lehet.

Gyakran a kezdeti irritáció súlyosabb helyzetet eredményez. A légzőszervek állandó izgalmi állapotával járó bővérűség és nyálkatermelés mellett romlik a légzőszervek fizikai védelmét ellátó csillóshengerhám tevékenységének hatékonysága, és a nyálkahártya lokális védelme. A kialakuló helyzet kedvező lehetőséget jelent az egyes kórokozóknak és súlyos légúti megbetegedéseket generálnak. A légzőszervek és az állati teljesítmények közötti összefüggések olyannyira közismertek, hogy a légzőfelület érintettsége alapján az állati teljesítmény csökkenés direkt módon prognosztizálható. Erre a gyakorlatban több, de egymáshoz közelálló pontozási rendszert alkalmaznak. Súlyosabb esetekben az elvégzett vizsgálatok 15-20%-os veszteségekre és komoly selejtezésekből és elhullásokból adódó veszteségekre adnak magyarázatot.

Az állati termelés hatékonyságát erőteljesen rontó hatások mellett, nem hanyagolhatjuk el az állattartó épületekben hosszabb, rövidebb ideig munkát végző dolgozókra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat sem. A dolgozók ugyan rendszerint csak rövidebb időt töltenek az esetlegesen szennyezett környezetben, de már ez is kedvezőtlen hatást gyakorolhat általános közérzetükre, esetleg egészségi állapotukra. Ezen, az egyik legfontosabb károsító kategóriaként kezelendő hatáson kívül azzal is számolni kell, hogy az ilyen környezetben végzett munka minősége sem lesz minden esetben az elvárható, teljesértékű színvonalon. A dolgozóknál már 40 ppm fejfájást, hányingert okozhat, de 25 ppm feletti környezetben már csak időkorlátozással tartózkodhatnak.

Az állattartás környezeti hatásainak mérlegelése során egyre nagyobb súlyt kap a környezet levegőjének szennyezése. A nagyüzemi állati termék metán terhelése mellett az ammónia kibocsátás is fokozott figyelmet kap. Az épületek lagúnáiban keletkezett és a ventilátorokkal a környezetbe jutó, valamint a kifutókból és trágya gyűjtőkből származó ammónia gáz kedvezőtlen környezetvédelmi megítélésű. A nagyüzemi állattartó telepek környezeti terhelés csökkentésére érvényes EU direktívák és irányelvek vannak érvényben. A hatékony csökkentés valamennyi állattartó számára előírt kötelezettségként kezelendő.

Egyre gyakoribb az állattartó telepek panasza és a környezetben élők jogos igénye a tiszta friss levegőre. Kikerülhetetlen és megoldandó feladatot ró az állattartókra. Ezt nem csak a falvak lakosságának cserélődése és megváltozott élettevékenysége vagy fokozott igényessége okozza. Az állattartás koncentrációja és iparszerű jellege bizonyos környezeti feltételekkel kombinálódva kellemetlen szituációkat, nem egyszer peres helyzetet eredményezhet. A bűzhatás ugyan nem direktben ammóniához köthető, és nem is mindig könnyen meghatározható kategória, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy az ammónia csökkenését célul kitűző hatékony megoldások fő vagy mellékhatásaként a termelés kellemetlen szaghatása is csökken.

A hígtrágya N, P, K és egyéb makro- és mikroelem tartalma miatt legtöbbször negatív megítélés alá esik, de az általános megítéléssel ellentétben, a táplálóanyagban szegény, N hiányos területeken inkább ennek az ellenkezője igaz. A hígtrágyában lévő N a talajerő utánpótlás hatékony, olcsó megoldása lehet azokon a területeken, ahol a termőtalajok alacsony N tartalma miatt egyébként ennek pótlásáról kell gondoskodni.

Az Alltech DE-ODORASE nevű terméke a yukka fermentációból származó felületaktív komponensei révén alkalmas a keletkező ammónia hatékony, tartós, fizikai megkötésére. Az állatok takarmányával a szervezetbe juttatva már az emésztési felszívódási folyamatokban keletkező ammónia keletkezésének csökkentésével csökkenti az állatok vérplazmájának NH3 terhelését és indirekt módon fokozott N retenciót eredményez. Ezen hatás eredményeként, javul az állati teljesítmény és ráadásul már a bélsárral, vizelettel is kevesebb N tartalmú anyag jut a hígtrágyába. Az állatok takarmányába kevert DE-ODORASE a bélsárral a lagúnákba kerülve 30-50%-kal csökkenti az oda jutó N tartalmú anyagokból keletkező ammónia mennyiségét! Ennek különösen nagy jelentősége van a rosszabb ventillációval rendelkező épületekben, és fokozott jelentőséggel bír ez a téli zártság idején. Nagy hatékonysággal alkalmazható az ammónia kibocsátás szempontjából sokszor nehezen kezelhető mélyalmos rendszerekben is. A csökkenő környezeti ammónia szint számos kedvező hatású folyamatot eredményez:

  • Nő a napi testtömeggyarapodás
  • Javul a takarmányértékesítés
  • Jobb az általános egészségügyi helyzet
  • Csökken a selejtezésből és elhullásból adódó veszteség
  • Javul a munkakörnyezet
  • Nő a hígtrágya biológiai értéke és javul a kezelhetősége
  • Csökken a környezetterhelés
  • Kevesebb a bűzös anyagok miatti lakossági reakció
  • Csökken a hígtrágya szilárd fázisának kiülepedése és javul kezelhetősége

A DE-ODORASE egy természetes megoldás! 100-125 g/t dózisban a takarmányba keverve 30-50%-kal csökkenti a keletkezett ammónia mennyiségét, és csökkenti ennek sokrétű fent taglalt negatív hatásait. Hozamokat javító és a telep közgazdasági mutatóit érintő paraméterek javulásával már önmagában is költségéhez képest 5-9-szeres megtérülést eredményez. Használata rendkívül megkönnyíti a lagúnák és hígtrágyagyűjtők kezelését. Ezen felül pluszban kalkulálható az EU előírásainak való megfelelés az állatjólét és a környezetvédelem területén is. Sok esetben nem elhanyagolható szempont, hogy nem igazán találkozunk hatékonyabb megoldással a környezet szagterhelésének csökkentése vonatkozásában sem. Ezt erre szakosodott független szervezetek, akkreditált mérései hitelt érdemlően bizonyítják.

Ha érdekesnek találta cikkünket és szeretne értesítést kapni hasonló témákban, iratkozzon fel hírlevelünkre.

Feliratkozom

További felmerülő kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal.

Érdeklődöm