Úton az antibiotikum-mentes sertéstermelés felé

A mai termelők előtt az a nehéz kérdés áll, hogy miképpen termeljenek többet kevesebből, hogy kielégítsék a növekvő globális népesség igényeit. Hogyan érhetik el ezt a célt anélkül, hogy antibiotikumokkal segített termelést alkalmaznának? 

Az antibiotikum-mentesség napjaink vitatott témája, mivel mind a termelőket, mind a fogyasztókat egyre inkább aggasztják azok a hatások, amelyeket az antibiotikumok az állatjóllétre és az előállított húsra kifejtenek. A baromfiágazat élen jár az antibiotikumok csökkentésének vagy teljes elhagyásának agresszívebb szemléletében, és a sertéságazat is hasonló irányban halad.

A világ számos területén, ideértve az Európai Uniót és az Egyesült Államokat is, törvényekben fektették le az antibiotikumok megfontolt használatát, míg egyes fogyasztók még ennél is tovább mentek, és „teljes antibiotikum-mentességet” szorgalmaznak. Bár e fogyasztói igények egy része a félretájékozottságból fakadhat, a hagyományos termelés jelentős változáson megy keresztül. A sertéshús-ágazat szorgalmasan halad az antibiotikumok felhasználásának csökkentése felé, miközben az állatok és a végső fogyasztók egészségét és jóllétét is szem előtt tartja.  

Nagyon valószínű, hogy a fogyasztók fürkésző tekintete hamarosan a sertéstermelés felé fordul ugyanazokkal az elvárásokkal, amelyeket a baromfiágazattal szemben támasztanak. Nem könnyű haladni az antibiotikum-mentesség felé vezető úton, azonban egyes termelők már bizonyították, hogy a folyamat sikeresen végbe mehet anélkül, hogy feláldoznák az állatok egészségét és jóllétét.

Az antibiotikum-rezisztencia

Az antibiotikum-rezisztens baktériumokról szóló egyre több jelentés aggályokat ébresztett az antibiotikumok jelenlegi használatával kapcsolatban mind az emberek kezelése, mind az állatbetegségek elleni küzdelem terén.

„A sertéstermelésben a mikrobiális rezisztencia általában a betegség-megelőzést vagy a növekedés-serkentést célzó több évtizedes antibiotikum-használat következménye” fejtette ki Dr. Anna Catharina Berge, a Berge Veterinary Consulting BVBA  állategészségügyi tanácsadó cég tulajdonosa és a Genti Egyetem Állategészségügyi Epidemiológiai Központjának tudományos tanácsadója 2018-ban az AG Future podcast oldalon. „A beadott antibiotikumok nem szívódnak fel teljesen az állatokban. Ha egy állatnak antibiotikumot adunk, annak 30-90%-a valójában kiürül a vizelettel és a széklettel.”

Az EU-ban a növekedést serkentő antibiotikumokat 2006-tól tilos használni az állati takarmányokban. Azt megelőzően az egészséges emésztés és a növekedés serkentése céljából rutinszerűen adták a sertések táprendjéhez. Azonban a világ számos országa ma már az európai példát követi. 2017-ben az Egyesült Államokban életbe lépett az Állategészségügyi Takarmányrendelet (VFD), amely korlátozza az állattermelés során történő antibiotikum-használatot.

„Bár megvannak a maga kihívásai, a VFD egyben jó lehetőséget is teremtett az ágazat számára, hogy felülvizsgálja az állattakarmányozás gyakorlatát” mondja Lori Stevermer, a Hubbard Feeds marketing igazgatója. „Az antibiotikumokat gyakran azért adták a takarmány mellé, mert ezt korábban is így csinálták. Most szorosabban kell együttműködnünk az állatorvosainkkal, hogy eldöntsük, mi a legjobb az állatainknak és a jövőnk szempontjából.”

Az antibiotikum-használat csökkentése fokozatosan zajló folyamat, amelyet lépésenként kell megvalósítani. Egy Alltech-webinárium során, amelyet a Pig Progress-szel együtt tartott, Dr. Berge kitért az antimikrobiális rezisztenciára és az antibiotikumok jövőjére a sertéstermelésben, kifejtve, hogy „az antimikrobiális szerek betegség-megelőzés vagy egy egészségtelen termelési rendszer kezelése céljából történő használata nem fenntartható gyakorlat”. Berge hangsúlyozta, hogy a termelők úgy vehetik fel a küzdelmet a betegségekkel szemben, ha használják az ajánlott kezelési technikákat olyan területeken, mint pl. a biobiztonság és a tápanyagellátás. Emellett kiemelte a táplálási megoldások és a kezelési ajánlások alkalmazását is mint az antibiotikum-használat visszaszorításának módszerét.

A sertéshús piacképessége

A sertéshús a világon az egyik legszélesebb körben fogyasztott hús. A 2020 Alltech Global Feed Survey tanulmány rámutatott, hogy a sertéstáp 2019-ben a teljes globális táptermelés 24%-át tette ki. Ez a statisztika még figyelemreméltóbb annak fényében, hogy a nemzetközi tápmennyiség 1,07%-kal, 1,126 milliárd tonnára csökkent, köszönhetően az afrikai sertéspestisnek (ASP), amely következtében az ázsiai és csendes-óceáni térségben visszaesett a sertéstáptermelés. Csak az Egyesült Államokban a sertések az ország becsült 214 millió tonnás tápmennyiségéből 44,86 millió tonnát fogyasztottak el. Az ASP lesújtó hatásai mellett azonban lehetőségek is kínálkoznak azon országoknak, amelyek most beléphetnek, és kielégíthetik az ASP által érintett országok sertéshús-keresletét. A  2020 Alltech Global Feed Survey felmérés indításakor tartott beszédében Bianca Martins, az Alltech Mexico vezérigazgatója elmondta, hogy Latin-Amerikában már ez történik. Kifejtette, hogy az olyan országok, mint Kolumbia, akiknek korábban nem voltak jelentős sertéshús-exportálási lehetőségei, most Kínával fejlesztik kereskedelmi kapcsolataikat. Megjegyzendő, hogy Kína 2012-től betiltotta a Ractopamine, egy, az FDA által jóváhagyott takarmány-kiegészítő használatát, amelyet a sovány hústömeg növeléséhez alkalmaznak. 2013-ban a Smithfield megkezdte a Ractopamine kivezetését, és más nagyobb vállalatok, úgymint a JBS és a Tyson, azóta szintén követik ezt a gyakorlatot, ezzel tovább növelve az exportlehetőségeket.

Az olyan beszállítók, mint a Hatfield Quality Meats és a Niman Ranch antibiotikum-mentes sertéshúst kínálnak szigorú követelmények betartása mellett. Az utóbbi években más iparági vezető cégek szintén bevezették antibiotikum-mentes friss sertéshús-termékcsaládjaikat, ilyen pl. a Tyson Open Prairie Natural Pork vagy a Smithfield Pure Farms termékvonala. Mindkét cég úgy jellemzi sertéshús-készítményeit, mint minimálisan feldolgozott, antibiotikum-, szteroid-, hormon- és mesterséges adalék-mentes termékeket. Amellett, hogy az Egyesült Államok szövetségi előírásai a sertéshústermelésben tiltják a hozzáadott hormonok használatát, fontos kiemelni, hogy a nagyvállalatok e lépései a sertéshús-ágazatban zajló erősődő trendeket jelzik.

Az egészségkezelés módjának változásai az élőállat-ágazatban nem csak az Egyesült Államokra jellemzők. Az antibiotikum-mentes sertéshústermelés más országokban is virágzik, pl. Dániában. 1995-ben a dán élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati, valamint a dán egészségügyi minisztérium létrehozta a  DANMAP  elnevezésű programot „az antimikrobiális anyagok fogyasztásának és az állatokban, az élelmiszerekben és az emberekben mutatkozó rezisztencia megfigyelése” céljából. A dán gazdák több mint 15 éven keresztül kizárólag antibiotikumokra hagyatkoztak a sertésállományokban megjelenő betegségek kezelése során. Az általuk követett program lehetővé teszi ezt a terápiás célú felhasználást, és amikor azt más kezelési technikákkal, pl. késleltetett elválasztással, kombinálták, ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a hagyományos termelés. Mit tanulhatunk a dán módszerből, és alkalmazhatjuk-e azt a különböző globális piacokon a sertéságazatban?

Az antibiotikum-mentes sertéstermelés kihívásai

Albert Finestra, a Lleidai Egyetem állatorvosa és professzora szerint, aki 2019-ben a ONE: The Alltech Ideas Conference konferencián tartott előadást, az antibiotikum-mentes sertéstermelés kialakítását követően a sertésállományt elsőként hasmenés és fertőzések érik. További potenciális aggályt jelent a vágósúly csökkenése, ami a kevesebb vízbevitel és takarmányfogyasztás hatása lehet, továbbá a stresszel és a betegségekkel szembeni sérülékenység – csupa olyan olyan tényező, amelyekkel az antibiotikum-mentes termelési rendszereknek meg kell birkózniuk. Mindez növeli a termelési költségeket, és az elhullás veszélyével együtt olyan problémát jelent, amelyet a termelők nem vállalnak szívesen. A termelők ilyen típusú egészségi és jólléti kihívásokat vesznek figyelembe a teljes körű antibiotikum-mentes termelés bevezetése előtt, ezért sokuk esetében a fokozatos leépítés módszere bizonyult sikeresnek.

Az állatállomány fokozatos átállítása a hagyományos antibiotikum-használatról stratégiai tervezést és kompenzációs intézkedések alkalmazását igényli annak érdekében, hogy minimálisak legyenek az állatok jóllétét és a termelés jövedelmezőségét érintő hatások. Az átmenet időszakában az új lehetőségek kihasználása során várhatóan új költségek merülnek fel, és - az antibiotikum-mentes termékek magasabb eladási értékének köszönhetően - több bevétel generálódik.

A fokozatos leépítés módszere: hogyan csökkentsük az antibiotikumok használatát?

Bár látszólag nehéznek tűnik, vannak módszerek az antibiotikum-mentesség vagy akár az antibiotikumok csökkent használata során felmerült problémák érdemi kezelésére. A sertések bizonyítottan nemcsak kevésbé válnak sérülékennyé a fertőzés kockázatával szemben, hanem valójában gyorsan fejlődnek, amikor táprendjük bizonyos természetes takarmány-kiegészítőkkel bővül. Két kiemelt terület - a biobiztonság és a tápanyagellátás - külön figyelmet követel.

A hatékony biobiztonsági szabályok nemcsak segítenek a termelőknek megbirkózni a betegségek okozta kihívásokkal, hanem általuk megelőzhető a fent említett számos probléma kialakulásának fokozott kockázata is. A kötelező intézkedések magukban foglalhatják az állatok mozgatásának változtatásait, valamint a tisztaság biztosítását a sertéstelepen és a szállítás során is. Az állatok expozíciós kockázattal szembeni további védelme érdekében fontos a fokozott biztonsági intézkedések foganatosítása a létesítménybe belépőkkel szemben, legyen szó egy másik sertéstelep dolgozójáról vagy egy odalátogató apró rágcsálóról.

Ne feledjük, hogy az egészséges bélrendszer létfontosságú a sertések egészsége szempontjából, ezért megalapozott tápanyagellátási program keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a bélegészség és az állatállomány jóllétének optimalizálására. Az egészséges bélrendszer nem csak betegségmentes, hanem olyan hatékony emésztőszerv, amely hathatós védelmet biztosít a betegségek ellen, és könnyen megküzd a változásokkal. A fertőző organizmusok jelenléte a bélben önmagában nem okoz betegséget. Betegség akkor alakul ki, amikor a patogén lerontja a bélrendszer védekezőképességét. Mivel a bél kommenzális mikroflórája megbomlik, diszbiózis alakul ki a jótékony mikrobióta és a potenciális patogén organizmus között, így a kórokozók könnyebben károsíthatják a bélszerkezetet és a bélműködést. A prebiotikumok, a probiotikumok és a posztbiotikumok megkönnyíthetik a bél alkalmazkodását, és minimálisra csökkenthetik a diszbiózis esélyét.

A jó bélfunkció kialakítása és fenntartása létfontosságú a malacok morbiditásának és mortalitásának csökkentéséhez. A malacok táplálása döntő jelentőségű komponens a normális bélfunkció kialakításában, kezdve az emésztéstől és a felszívódástól egészen a barrierfunkcióig és az immunrendszer kialakulásáig. Fontos, hogy a kocáknál biztosítsuk a jó kolosztrum- és tejtermelést, hogy segítsük a malacok immunrendszerének további fejlődését.

A sertéstermelés során az elválasztási zavarok a leggyakoribb - és legkártékonyabb - problémák közé tartoznak, emiatt az antibiotikum-használat az elválasztás után is fennmarad a választott malacok stressznek kitett gasztrointesztinális traktusának és immunrendszerének védelme érdekében. Egy egészséges termelési rendszerben fontos a születést követően minél előbb segíteni a malac felkészülését az elválasztásra. Az elválasztáskor fontos minimálisra csökkenteni a stresszorokat, úgymint a szállítást, az almok összevonását, az elválasztott malacok nagyobb csoportjait, a táprendet, valamint a rossz levegőminőséget és az elégtelen higiénés körülményeket. A táplálékellátási technológiák, úgymint a Viligen^®,  használatával a malacok könnyebben átállíthatók a tápfogyasztásra, és megkönnyíthető számukra az elválasztást követő átmenet.

Az olyan megoldások, mint az  Alltech^® Antibiotikum-csökkentési Program, célja az, hogy segítsék a termelőket a mindig egészséges sertések nevelésében, és feleslegessé tegyék mind a profilaxis, mind a metafilaxis célú antibiotikum-használatot. A program segít a termelőnek abban, hogy a termelési rendszeréhez igazodó cselekvési tervet dolgozzon ki. A sertéstermelés során a bélegészség fenntartásának értékes eszközei a takarmány-adalékanyagok és a táplálási megoldások, azonban ezek a kiegészítők önmagukban nem elegendők az egészséges termelési rendszer kialakításához. Az adalékok egyszerű hozzáadása mellett gyakran összetettebb lépések is elengedhetetlenek, ideértve a kezelési rutinok frissítését, a forrásallokációt és az igényfelmérést is. A motiváltság és az egyenletes fejlődési ütem fenntartása érdekében fontosak az alapállapot felvételét szolgáló auditok, ahogy a haladást nyomon követő ismételt auditok is.

A bélegészség és a tápanyag-összetétel mellett az Alltech Antibiotikum-csökkentési Program auditjai értékelik a teljesítményt, a sertések jóllétét, légzőszervi és szisztemikus egészségét, reproduktív teljesítményét, kezelését, a tartási feltételeket, az antimikrobiális szerek használatát, a biobiztonságot és a termelés költséghatékonyságát. A termelők a program révén magasabb termelékenységet érhetnek el, és csökkenthetik az antibiotikum-használatot a sertésekben - emellett járulékos előnyként még az a hálás tudat is eltöltheti őket, hogy részesei annak a globális akciótervnek, amely értékes antibiotikumaink felelősségteljes használatára és arra irányul, hogy biztosítsuk azok életképességét a jövő generáció számára.

Úton az antibiotikum-mentesség felé

Egyes termelők elébe mentek a trendnek, és hosszú évek óta gyakorolják az antibiotikum-mentes termelést.

„Amikor néhány éve vállaltuk a kihívást, hogy az elléstől a piacra lépésig antibiotikum-mentesen termelünk, a kihívás valóban nehéznek bizonyult” mondta Everett Faulkner, a Missouri állambeli Richards-ban működő Faulkner Family Farms családi gazdaság alapítója. „De amióta bevezettük a táplálási innovációkat, azóta nem csak meg tudunk felelni a kihívásnak, hanem hatékonyabban termelünk, mint amikor nekifogtunk.”

Minden sertéstelep más, mindegyik eltérő, az adott állatok igényeihez és környezetéhez igazodó táplálkozási programot igényel ahhoz, hogy valóban megvalósulhasson a hatékony antibiotikum-mentes szemlélet.

A kérdésre arra vonatkozóan, hogy melyek voltak a kulcslépések az átmenet során, Faulkner azt válaszolta, hogy „a helyes táplálási platform kialakításához idő kell. Időt kell hagyni az alkalmazkodáshoz, ahhoz, hogy lássuk, mi az, ami valóban jó az állatoknak. Nekünk, tenyésztőknek pedig ki kell választanunk azokat a kimagasló állatokat és genetikai vonalakat, amelyek természetes módon egészségesebbek, és erősebb immunrendszerrel rendelkeznek.”

„Emellett, az esetünkben további komponenst jelentett, hogy mindezt beépítsük egy átfogó immunizációs programba, és közben javítsuk a kezelési eljárásokat” tette hozzá Faulkner. „Ez a kombináció segít bennünket immár sok éve és több generáción át abban, hogy antibiotikumok segítsége nélkül végezzük a genetikai kiválasztást.”

Ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, az antibiotikum-mentes termelést nem szabad csodaszernek tekinteni. Amikor az antibiotikumokat csökkentjük vagy kiiktatjuk, az első védvonalat a táplálás képezheti, de ez csupán a kezdet. Több stratégia kombinációját kell bevetnünk. A termelők azzal biztosíthatják vállalkozásuk számára a fenntartható és nyereséges jövő biztosításának legjobb esélyét, ha a táplálást olyan technológiákkal erősítik, amelyek az állatok immun- és emésztőrendszerének támogatását szolgálják, és emellett a megfelelő egészségi állapot fenntartására irányuló teljes körű programot valósítanak meg.

Ha további információkat szeretne megtudni arról, hogy az Alltech hogyan támogatja a sertéstermelést, miközben csökkenti az antibiotikumokat, és segíti az áttérést az antibiotikum-mentes termelésre, keresse fel https://www.alltech.com/gut-health weboldalunkat, vagy írjon a pig@alltech.com címre még ma.